Kimaradt helyzetek, dunaújvárosi visszatérés, furcsa történések – így látták a vezetőedzők a pénteki találkozókat.
Csíkszereda – Gyergyó 2–5 (1–2, 1–1, 0–2)
Péter Róbert, vezetőedző, Csíkszereda:
„Jól jöttünk ki, jól kezdtük a mérkőzést, az első előnyünket sikerült is belőni. Utána összeszedtünk egy fölösleges kiállítást a védekező zónában. Azt a Gyergyó azonnal kihasználta és annak ellenére, hogy egy jó első harmadot játszottunk, úgy mentünk be az első harmadról, hogy a Gyergyó megszerezte a vezetést és a második harmadra úgy jöttünk ki, hogy újra gólt kaptunk az első cseréből. Úgyhogy a második harmad nem volt jó. Egyáltalán nem voltam elégedett az első tíz percével. Nagyon ránk jöttek, rengeteg időt töltöttünk a védekező zónában. Kevés lehetőségünk volt, viszont megtaláltuk az útját annak, hogy gólokat lőjünk. A harmadik gólunkat nem adták meg, meg kell majd néznem, hogy mi történt ott. Igazából a harmadik harmadra úgy jöttünk ki, hogy türelmesek leszünk, meglesznek a lehetőségeink és azokat próbáljuk kihasználni. Meg is volt, ugye volt emberelőnyünk, amit nem tudtunk kihasználni, volt öt a három, amit szintén nem tudtunk kihasználni. Öt perccel a mérkőzés vége előtt sarokból találtak egy gólt, ami eldöntötte a mérkőzést, úgyhogy az eredmény miatt csalódott vagyok, de a hozzáállás és a küzdő szellemmel elégedett vagyok.
Markus Juurikkala, vezetőedző, Gyergyói HK:
"Nagyon elégedett voltam a mai teljesítményünkkel. Jól kezdtük a mérkőzést, jó energiával játszottunk, különösen a második harmadban, az igazán jól sikerült. Sok helyzetet tudtunk kialakítani, pontosan azt, amit szerettünk volna. A játék nagy része az ellenfél térfelén zajlott, akár még egy-két gólt is szerezhettünk volna a másodikban is a kialakított helyzeteinkből. Ez végül nem történt meg, ők pedig visszajöttek a meccsbe. Összességében viszont nagyon jó csapatmunkát láttam tőlünk, jól védekeztünk, amikor kellett. Sok volt a hátrányos szituáció is, nem tudom, hogy mindet megérdemeltük-e, ezt majd mások eldöntik… Talán volt olyan is, ami nem volt teljesen indokolt, de nem voltam túl boldog az összes büntetésnél. Ez viszont a játék része, ki kell védekeznünk őket. Összességében nagyon jó teljesítményt nyújtott a csapat, és jó érzés itt nyerni."
DAB – BJA HC 5–6 (2–2, 1–3, 2–0, 0–1) hosszabbítás után
Hetler Ádám, vezetőedző, DAB:
„Nagyon büszkék vagyunk a játékosokra, mert minden napra jutott egy olyan dolog, amit nem vártunk és még ma reggel is kellett alakítani a kereten, ugyanis már tizenegy játékos nem állt rendelkezésünkre, mert vagy kiesett betegség és sérülés miatt, vagy eligazolt a közelmúltban. A kapott gólok nagy része sajnos azt mutatja, hogy fejben vagyunk elsősorban fáradtak, nem fizikálisan, és a hibáinkat az ellenfél ki is használta, könnyű gólokat tudott lőni, míg nekünk nagyjából minden gólért meg kellett küzdenünk. Azonban egy ilyen jó ellenfél azért kihasználja azokat a helyzeteket, amiket mi odaajándékoztunk. Nagyon hiányzott már a hazai pálya, a közönségünk és örülünk annak, hogy valamennyit azért tudtunk adni magunkból, szóval büszkék vagyunk a játékosokra, remélem a nézők is azok, mert megérdemlik.”
Kangyal Balázs, vezetőedző, BJA HC:
„Minden tiszteletem az ellenfélé, nagyon kevesen voltak, de mindent kint hagytak a jégen, ezért abszolút megérdemeltek egy pontot, talán még kettőt is megérdemeltek volna. Mi készen álltunk a meccsre, jól is kezdtünk, mindent úgy csináltunk, ahogy kellett, de körülbelül tíz percig. Aztán kezdhettük újra a második harmadban, ahol megint megtörtént az, amit szerettünk volna, de utána az egónk és komfortzónánk nem volt sportemberhez méltó, s mivel az ellenfél játékosai többet tettek azért, hogy ez a nap sikeres legyen nekik, így abszolút megérdemelt a pontszerzésük. Végül azonban szereztünk két pontot, ami nekünk nagyon fontos volt, és tudtunk nyerni egy hosszabbításos meccset, úgyhogy voltak pozitív dolgok, de talán a mai este legjobb történése az volt, hogy volt végre jég, palánk, plexi Dunaújvárosban, voltak szurkolók, akik énekeltek, jöttek a megszokott rigmusok is. Az, hogy tudtunk a Dunaújvárossal nekik hazai jégen egy mérkőzést játszani, ez a magyar hokinak is alappillére kell, hogy legyen.”
UTE – DVTK 5–4 (1–0, 2–3, 1–1, 1–0) hosszabbítás után
Jason Morgan, vezetőedző, UTE:
„Nem volt egyszerű, nem volt szép, de megint megtaláltuk az utat a győzelemhez. Az első harmadban négy kiállítást kaptunk, ami azért elég ritka, a hátrányban játszókat ez nagyon kifárasztja, míg a többiek a padon kiesnek a ritmusból. Rajna Miki is betegen vállalta a meccset, de így is megfogta a magas minőségű lövéseket, ami belőle is sokat kivett. Mégis vezettünk az első harmad után Josef Ingman első találatával, rögtön az első lövéséből beköszönt, ilyenre sem emlékszem. De nagyon sok első volt ma: Ingman, aztán Rapos első profi gólja, utána Kiss Patrik meze beragad a plexibe a gólörömnél, rengeteg furcsa dolog történt. Az első két harmadban temérdek korongot szórtunk el a támadó kéken, fegyelmezetlenek voltunk, próbáltuk egyénieskedve megoldani a helyzeteket ahelyett, hogy belövöldöztük volna azokat. Szeretnénk ezekkel a meccsekkel a rájátszásra hangolódni, ezért a látottakkal annyira nem vagyok elégedett. A harmadikban elkezdtünk melózni, megjelentünk a kapu előtt, aztán jött a hosszabbítás, ahol bármi megtörténhet. Lehozták a kapusukat, csináltak már ilyet, de így is érdekes volt 3 a 4 ellen játszani. Miki megadta az esélyt a győzelemre, és be is húztuk, ami nagyon fontos, hiszen ezzel megvan az elődöntő a magyar bajnokságban, és az Erstében is jól állunk. Az eredménnyel boldog vagyok, a játékkal kevésbé, sokat kell még fejlődnünk, erre jó lesz az utolsó három meccs, aztán a hosszú szünetben finomhangoljuk a részleteket. A közönség ma is szenzációs volt, nagyon sokat segít, hogy a teltházas lila lelátó előtt jégkorongozhatunk. Ezt az új játékosok is megtapasztalták, akik amúgy kifejezetten jók voltak ma, remélhetőleg a folytatásban is erősségeink lesznek, akárcsak a szurkolóink!”
Láda Balázs, vezetőedző, DVTK Jegesmedvék:
„Jól kezdtük a mérkőzést, az első cserében volt gólhelyzetünk, ugyanakkor a következő cserében gólt kaptunk. Az elején nem használtuk ki az öt a hármat, és szokták mondani, hogy aki nem él egy kettős emberelőnnyel, az nem érdemel győzelmet. Nem tudom azt mondani, hogy nem érdemeltük volna meg, mert sokat dolgoztunk a sikerért, de az Újpest volt annyira hatékony, hogy kihasználja az hibáinkat, úgyhogy gratulálunk nekik. Nekünk meg kell érteni, hogy előnyben játszani kiváltság, és élni kell vele, az utóbbi két meccsen nem találtunk be öt a négy ellen és ezen dolgoznunk kell, mert ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak senki ellen. Közönségszórakoztató mérkőzés volt, az biztos, hogy senki sem unatkozott. Még egy dolgot kell megtanulnunk, lőtt gól után általában van egy rossz cserénk, van, amikor túléljük, van, amikor nem, ezúttal nem sikerült, pedig az egyensúlyt meg kell találni, hogy hogyan kell játszani egy lőtt gól után, amikor vezetünk, hogyan kell menedzselni a mérkőzést. Nem rossz az egy pont, de lehetett volna másképp is.”
FEHA19 – DEAC 5–4 (2–1, 1–3, 2–0)
Hamarosan!