"Az a legfontosabb, hogy minden mérkőzésen megmaradjon a remény."

2026.01.02. 21:59 |

Fontos pont, kontrollált játék, remek atmoszféra - az új év első vezetőedzői nyilatkozatai.

FEHA19 - Corona Brassó 3-4 (0-2, 1-1, 2-0, 0-0, 0-1) szétlövés után

Tokaji Viktor, vezetőedző, FEHA19:

"Egy pont az egy pont, és számunkra ez igen fontos, de úgy érzem, akár több is lehetett volna ebben. A szétlövés mindig ki-ki játék, és ismerve a Brassó mélységét és képességét, ott papírformává vált a dolog. A hosszabbításban 4-3 ellen a kezünkben volt, hogy betaláljunk, de ettől függetlenül nagy karaktert mutatott a csapat. Jól álltunk bele a mérkőzésbe, tudtuk, mi az ellenfél erőssége, aztán helyzet nélküli gólokat kaptunk, és kellett egy kis idő, mire összeszedtük magunkat. Dóczi Zsombi két bombagólja visszahozta a reményeket, és elkezdtük leegyszerűsíteni a játékot, rámentünk az ellenfélre, ennek volt az eredménye, hogy a harmadik harmadban tudtuk uralni a játékot és meg is született az egyenlítő gól. Izgalmas, jó tempójú meccs volt, sok hibával mindkét oldalon. Büszke vagyok a srácokra, kezdünk abba az irányba menni, ahogy játszani szeretnénk, de szerintem van még bennünk több is."

Strenk Hunor, vezetőedző, Brassó:

"A mérkőzés első felében és az első két harmadban az történt a jégen, amit szerettünk volna, kontrolláltuk a játékot, 35 lövésünk volt két harmad után. Aztán összeszedtünk két felesleges kiállítást, ezeket értékesítette a hazai csapat, ezzel visszajöttek a meccsbe. Jár az elismerés a fiatal hazai csapatnak, ki is hangsúlyoztuk az öltözőben, hogy nem adják fel akár három-négy gólos hátrányban sem, ma is ugyanez történt. Csalódott vagyok azzal, ahogy játszottunk a harmadik harmadban, illetve azért, mert az első két harmadban el lehetett volna dönteni ezt a meccset. Végtére a legfontosabb, hogy a hullámvölgy ellenére sikerült megnyerni a mérkőzést."

 

UTE - Gyergyó 4-2 (2-0, 1-1, 1-1)

Jason Morgan, vezetőedző, UTE:

„Örülök, hogy sikerült kiszolgálnunk a szurkolókat, rengetegen voltak a csarnokban, vendégdrukkerek is szép számmal érkeztek, ettől az egész meccsnek nagyon jó atmoszférája lett, ilyen közegben pedig mindig élmény játszani. Mi elég foghíjasan álltunk fel, sérülések és betegségek nehezítik az életünket, főleg elől. Ráadásul az első harmad elején még egy csatárt elvesztettünk, úgyhogy kilenc emberrel, három sorral hoztuk le a meccset. Annak ellenére két gólos előnnyel zártuk az első harmadot, hogy nekik sokkal több helyzetük és lövésük volt. A második harmad… hát az tényleg káosz volt. Ilyet én még nem nagyon láttam: két egyforma szóló után lőttünk gólt, az első les volt, de a másodikat is elvették egy challenge miatt, mert amikor visszanézték az ellenfél helyzetét, akkor kiderült, hogy egyértelműen bent volt a korong a kapunkban, szóval jó döntés született. Egy-egy ilyen fordulat érzelmi hullámvasút a padon is, a jégen is – fontos volt, hogy ezek után is megtartsuk a hitünket. A harmadik harmadban pedig nagy dolog, hogy végig fókuszáltak maradtunk, és be tudtuk húzni a győzelmet a liga egyik elitcsapata ellen, ez a fiúknak komoly önbizalomlöketet ad. Nyilván a speciális egységek újra kulcsszerepet játszottak: a fórjainkból kettőt értékesíteni tudtunk, Miki (Rajna Miklós) pedig megint elképesztő volt. Egész évben extra, minden este esélyt ad nekünk a győzelemre, mi pedig élünk ezzel és elől gólokat szerzünk. Ez a győzelem tényleg csapatmunka volt.”

Markus Juurikkala, vezetőedző, Gyergyói HK:

„Először is gratulálok az ellenfélnek: ma ők voltak a jobbak, ezt ki kell mondani. Amikor ilyen korán hátrányba kerülsz, onnantól gyakorlatilag végig üldözöd az eredményt – folyamatosan kockáztatnod kell, és közben könnyen szétesik a struktúra. A pozitívum, hogy volt bennünk tartás: mentünk előre, és vissza is tudtunk kapaszkodni a meccsbe. Ez mutatja, hogy a hozzáállással és a hajtással alapvetően nincs gond, ugyanakkor nagyon csalódott vagyok, főleg a második harmad miatt. Túl sok helyzetet adtunk az ellenfélnek: kiugrásokat, tiszta ziccereket, ha pedig ilyen minőségű sanszokat adsz, akkor előbb-utóbb megfizeted az árát. Sokkal fegyelmezettebben kell menedzselnünk a korongot, és egyszerűen jobban kell védenünk a kapunk előtti területet, illetve a kék vonal környékét, hogy ne nyíljanak ekkora területek mögöttünk. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az utóbbi időben kicsit szenvedünk támadásban is. Megvannak a lehetőségeink, kialakítunk vállalható helyzeteket, eljutunk a kapu elé, de egyszerűen nem tudjuk befejezni az akciókat góllal, ilyenkor pedig a forgatókönyv sajnos sokszor ugyanaz: ha a helyzeteket nem tudod gólra váltani, akkor egy szoros meccsen a mérleg nyelve a másik irányba billen, és ennek általában vereség a vége. Összességében: az ellenfél ma jobban élt a lehetőségeivel, mi pedig nem tudtuk gólra váltani a sajátjainkat. Ezen kell változtatnunk – és fogunk is.”

 

DAB - Csíkszereda 4-6 (1-1, 0-3, 3-2)

Hetler Ádám, vezetőedző, DAB:

"Két sebzett csapat csatája volt, amiből ők jöttek ki végül jobban. A cilinderből azért egy NHL-es játékost elő tudtak húzni, nekünk erre nincs lehetőségünk. Az elején puhák voltunk a kapu előterébe, amit ők kegyetlenül ki is használtak. Aztán magunkra találtunk és kimondottan jól játszottunk, az első és a harmadik harmad tényleg impozáns hokit hozott. Benne lehetett volna a győzelem, ha jobban használjuk ki a helyzeteket, de a mi helyzetünkben az a legfontosabb, hogy minden mérkőzésen megmaradjon a remény és úgy gondolom, hogy ez több is volt, mint remény, de a rutinosabb csapat győzött."

Péter Róbert, vezetőedző, Csíkszereda:

"Az első harmadot nem kezdtük jól, inkább a DAB dominált, mégis sikerült gólt szereznünk szerencsére. A második harmadot sokkal jobban kezdtük, jöttek a gólok is, összeállt a játékunk és ebből előnyt tudtunk kovácsolni. A harmadik harmadra megint kényelmesen jöttünk ki, nyilván a DAB ezt ki is használta és sikerült egyenlítenie. Nem vagyok teljesen elégedett ezzel a mérkőzéssel, de örülök, hogy karaktert mutattunk és a végén csak behúztuk a meccset. Örvendünk a három pontnak és készülünk a következő mérkőzésre."

 

BJA HC - DVTK 1-2 (0-1, 1-0, 0-0, 0-0, 0-1) szétlövés után

Kangyal Balázs, vezetőedző, BJA HC:
" Ilyen könnyű mérkőzésünk még nem volt a DVTK ellen egy se mint a mai. Minden tekintetben, tényleg. De legyünk őszinték: ha egy csapat hét büntetőből egy gólt tud lőni, ennyi emberre előnyből nem talál be... Az élet igazságos. Egyrészről szerintem nagyon jól játszottunk, gyorsabbak voltunk, kétszer annyit lőttünk kapura, sokkal több helyzetünk volt, A srácok tulajdonképpen megtettek mindent. A felelősséget nem vállalta senki, hogy gólt lőjön. Ezért van az, hogy természetesen gratulálok a Miskolcnak a győzelemhez. Az élet igazságos, az a csapat nem érdemel győzelmet, aki ennyi helyzetből, ilyen játékkal egy gólt tud lőni. Úgyhogy, ennyi kb. Ha a sebességünket nézte valaki, a lövés számokat, vagy a játék képét, energikusak voltunk, a Miskolc ellen még ilyen mérkőzésünk nem volt, hogy ennyivel többet tudtunk korcsolyázni, vagy ilyen nyomást tudtunk tenni rájuk. És eddig nem kaptunk ki tőlük egyszer sem, ez fordítva volt. Nagyon nagy nyomás alatt tartottuk őket, sokszor fölényben játszottunk, mégis kikaptunk. A sorsnak azért van igazságossága ebben, megvan az oka, hogy miért, ezt elmondtam most az öltözőben. A srácok aztán majd eldöntik, hogy megfogadják-e vagy sem. "
Láda Balázs, vezetőedző, DVTK:
" Nagyon nehéz mérkőzés volt számunkra, nagyon örülünk, hogy két ponttal tudunk a mai játékunk után, ebből a csarnokból. Kellett hozzá egy nagyon-nagyon jó kapusteljesítmény, szerintem Balázsnak a mai volt a szezonbeli legjobb teljesítménye. Előnyből sikerült betalálnunk, illetve a hátrányunkban nagyon önfeláldozó volt, rengeteg hátrányt szedtünk össze, kaptunk három büntetőt is. Igazából azt kell mondjam, hogy öt az ötben az ellenfél ma jobb volt, hatékonyabb, sokszor le voltunk maradva, fáziskéséssel indultunk. Aztán a harmadik harmadban tudtunk egy olyan karaktert mutatni, visszatérni az egyszerű játékunkkal, amivel már feljavultunk, és a végén a büntetők során úgy néz ki, hogy sikerült betalálni háromszor. Korábban ez nem sikerült, de örülünk Dávidnak és Brodinak is a góljának. Ez most tényleg csapatmunka volt, azt kell mondjam, hogy ilyen a sport. Egyszer jó játékkal sem sikerül, valamikor gyengébb játékkal is sikerül. Ma az utóbbi volt, ha választani kell, akkor nyilván ezt választjuk mindig, de hosszú távon valószínűleg nem ez lesz a kifizetődő.
Azt látni kell, hogy a csapat- ha nem is a fele, de elsőéves felnőtt játékos, és erre mindenképpen meg kell találnunk a választ, hogy miért vagyunk kicsit lassabbak, hogy miért reagálunk később, illetve miért nem pörögnek úgy a lábak. Úgy gondolom, talán most jön ki a terhelés a játékosokon. Ehhez nyilván hozzá kell szokni, illetve át kell ezen esni. Ezen nagyon sokat kell most dolgoznunk, mert nem azt az arcunkat mutattuk most, amit korábban, de ezt most ennek tudjuk be."