A Gyergyói HK csapatkapitányát, a győztes gól szerzőjét kértük értékelésre.
Mekkora ünneplést tartottatok a csapattal a döntő után?
Nagy ünneplést tartottunk. Az egész város várta, hogy a buszunk megérkezzen Brassóból. Meg akartuk osztani velük, a hűséges szurkolókkal az örömünket, és ez sokat jelentett. Az utóbbi pár napot is együtt töltöttük a srácokkal, az ünneplést egy igazán vidám nappal zártuk a hegyekben, egy közeli faházban, ahol terepjárókkal jártuk be a környéket, gulyáslevest ettünk, fürdőztünk, és persze elfogyott pár pohár ital is.
Hogyan emlékszel vissza a győztes gólra?
Arra emlékszem, hogy Dallas elég tisztán szedte fel a korongot a palánk mellől, ahhoz képest, hogy a fonákján volt, és arra gondoltam: ezt be fogja vinni a kapu elé! Sokat beszélünk arról, hogy bizonyos helyzetekben hol kell helyezkedni és mit kell tenni. Én csak próbáltam elérhető lenni, ha hozzám pattan a korong, és amikor belőttem, tudtam, hogy az óra közel volt a nullához. Csak az járt a fejemben: „Úristen, szerintem még a dudaszó előtt bent volt!” Kicsit késve reagáltunk, mert mindenki az órát nézte, és amikor 1,9-et mutatott, annyira megkönnyebbültem és boldog voltam! Fantasztikus!
Ez volt eddig a pályafutásod legfontosabb gólod?
Azt mondanám, mindenképp az élmezőnyben van! Nagyon különleges volt, az biztos! Nagyon büszke vagyok erre a csapatra! Örülök, hogy így tudtuk lezárni a szezont.
Az öt meccsből négy szoros és kiélezett volt. Szerinted mi segítette a csapatot, hogy ezekből hármat is megnyerjen?
Minden tiszteletem Brassóé! Keményen játszottak az egész párharc során. Azt kell mondanom, a hihetetlen kapusteljesítményünk segített minket győzelemhez. Rasmus Rinne remek volt, ő jelentette a különbséget. Ő ennek a csapatnak a támasza, nélküle nem sikerült volna! Emellett a keret mélysége is sokat számított. Van egy régi mondás: az énekesek énekelnek, a táncosok táncolnak. A gólszerzőink gólt szereztek, a védekező játékosaink védekeztek, mindenki elfogadta a szerepét és végrehajtotta a feladatát. Az öltözőben lévő emberek karaktere hihetetlen, mindenki szereti egymást, és bármit megtenne a mellette lévőért. Nagyon büszke vagyok erre a csapatra! Egyszerűen nagyszerű emberek!
Markus Juurikkala menesztése után, még a rájátszás előtt, mi volt a legfontosabb a csapat számára? Hogyan tudtatok újra összeállni, kezelni ezt a helyzetet az öltözőben?
Azt kell mondanom, szomorú nap volt a csapat számára, amikor MJ-t elküldték. A szívünkre vettük. Nagy része volt ennek a csapatnak a sikerében, és az általa felépített alapok a rájátszásban is megmaradtak. Szilassy Zoli és az edzők nagyszerű munkát végeztek: nagyobb szervezettséget alakítottak ki ott, ahol szükség volt rá, és felelősségre vonták a játékosokat a teljesítményükért. Jól érezték, kit, mikor és mennyire kell ösztönözni. A stáb rengeteg elismerést érdemel: sok időt és energiát tettek bele, és tényleg törődnek azzal, hogy a lehető legjobbak legyünk.
Mi volt az oka annak, hogy a csapat kiemelkedett a ligából az egész szezon során?
Szerintem ez visszavezethető arra, hogy Zoli milyen embereket hozott ide. Ebben az öltözőben nagyon jó emberek vannak, akik mellesleg nagyon jó jégkorongozók is. Ez a mag együtt akar lenni, és mindannyian nyerni akarunk. Általában egy mag 4-5 játékosból áll, de nálunk ez sokkal nagyobb. Amíg ez a mag együtt marad, minden évben esélyünk van.
Mik a csapat erősségei?
A legnagyobb erősség az, hogy jó emberek dolgoznak együtt egy közös célért. Minden megvan bennünk a sikerhez: gólszerzés, védekezés, kapusteljesítmény.
Tényleg nehezebb megvédeni egy címet, mint először megnyerni?
Határozottan! Minden meccsen célpont vagy, mindenki le akarja győzni a bajnokot. Nem könnyű nyerni, volt egy hullámvölgyünk is, amikor több csapat is ránk készült, ráadásul sérülések és betegségek is hátráltattak minket egy ideig, és kívülről is volt némi negatív hang. De nagyon büszke voltam a csapatra, hogy összetartottunk, mindig hittünk egymásban és a célban. Egyszer sem fordult senki a másik ellen. Ez a csapat különleges! Kitartottunk, és végül a csúcsra értünk – fantasztikus érzés!
Összességében milyen volt számodra a szezon?
Elégedett vagyok. Nyilván az, hogy trófeával zártuk, minden évet még szebbé tesz. De még többet is tudok adni! Imádok minden egyes nap a pályára menni! Büszke vagyok, hogy ennek a csapatnak és szervezetnek a tagja lehetek. Szerintem a liga színvonala jobb, mint valaha.
Hogyan fogsz pihenni a következő hetekben?
Egy-két hetet pihenek, regenerálódom a rájátszás karcolásai és sérülései után, aztán fokozatosan visszatérek az edzéshez, hónapról hónapra növelve a terhelést, hogy készen álljak az edzőtábor kezdetére. Emellett minél több időt töltök a családommal és a barátaimmal, és amennyit csak lehet, golfozni fogok!