A kluboknak az indulatokat csitítani kellene, nem szítani

2022.04.04. 21:30 |

Az MJSZ elnökét dr. Such Györgyöt kérdeztük az Erste Liga-döntőben kialakult feszült helyzet, a játékvezetők, a Fegyelmi bizottság tevékenysége és a mindenki által vitatott Nagy Gergő-eltiltás kapcsán.

Izgalmas és fordulatos küzdelmeket hozott az idei Erste Liga-szezon, és a két döntős párharca is igazi csemegének ígérkezett. Az SC Csíkszereda–FTC-Telekom csata az első két mérkőzés alapján döntetlenre áll, azonban a jégkorongos közvéleményben mintha az eredmény kisebb figyelmet kapna, mint a kapcsolódó botrányok. Az MJSZ elnökeként hogy látja, mi és miért történik most?

– Elnökségem alatt folyamatosan és rendszeresen kellett a színfalak mögött konfliktusokat, vitákat kezelnem. Ez a szövetségi munka velejárója, de mintha minden évben ugyanazok a vélt vagy valós sérelmek borzolnák a kedélyeket. Úgy gondolom, most jött el az a pont, hogy nyilvánosan is meg kell szólalnom. Az MJSZ elnökeként nem mehetek el szó nélkül amellett, ami zajlik. A döntő két csapatának vezetése ahelyett, hogy csillapítaná az indulatokat, hergeli a saját szurkolótáborát. Ahelyett, hogy a klubok a saját házuk táján söprögetnének, nyilvánosan bírálják a játékvezetést és a fegyelmi eljárásokat.

– Mire gondol?

– Csíkszeredában nem először fordul elő, hogy mind a mérkőzések alatt, mind utánuk egyes szurkolók a vendégcsapat játékosait és munkatársait vegzálják. Ami ennél is elfogadhatatlanabb, hogy a klubvezetés ettől nem határolódik el, nem próbálja hűteni a kedélyeket, amikor egyesek a civilizált emberi viselkedés alapvető szabályait hágják át, hanem éppen az ellenkezőjét teszi. A drukkerek a játékosok felé bicskát villantanak, fenyegetőleg lépnek fel a meccsek után is a szállodában, sértegetnek, szitkozódnak, köpködnek. Semmi nem indokolhat ilyen magatartást, illetve az ilyen viselkedés mentegetését. De ugyanígy elítélendő, amikor egy Fradi-játékos bemutat a szeredai B-középnek, vagy lerománozza a székely szurkolótábort, és ennek nincs következménye az edző és a klub részéről.

– Mennyire tehető felelőssé a játékvezetés a kialakult helyzetért?

– Egyszer és mindenkorra szeretném leszögezni: a játékvezetés jelenleg a nemzetközileg legmagasabban jegyzett része az Erste Ligának. Érdemes megnézni, hogy a bírók hány százaléka fúj például az osztrák ligában vagy nemzetközi versenyeken. A bírók főnöke, Gebei Péter a világ azon néhány szakemberének egyike, akit az IIHF  folyamatosan játékvezető-ellenőrnek kér fel a legkülönbözőbb külföldi mérkőzéseken, de ugyanilyen szakember Peter Orszag, akit a játékvezetők fejlesztésére csábítottunk át Szlovákiából. Örülnék, ha a magyar játékosok, edzők és klubvezetők olyan nemzetközi tiszteletnek örvendenének, vagy úgy fejlődnének, mint a bíróink.

– Sokan mégis szóvá tették, hogy Nagy Gergő Salló Alpárral szemben bemutatott ütközése után semmit sem fújtak a játékvezetők, majd a fegyelmi bizottság mégis eltiltotta az FTC-Telekom csapatkapitányát.

– A 10 millió szövetségi kapitány mellett a 10 millió játékvezető országa is vagyunk, de azt valószínűleg  kevesen tudják, hogy nagybüntetést csak akkor fújhat be egy bíró, ha 100%-ban biztos benne, hogy szabálytalanság történt. Ez nem jelenti azt, hogy ha nem fúj, akkor szabályosnak minősítette a történteket. Pontosan tudják, hogy profi háttértámogatás van mögöttük a nem pontosan látott és megítélt esetek utólagos kivizsgálására.

 
– A csíkszeredai drukkerek szerint kevés, a fradisták szerint sok Nagy Gergő 3 meccses eltiltása.

– Nem új dolog, hogy valaki nem ért egyet egy szankcióval, vagy annak a mértékével. Ugyanakkor attól, hogy nincs egyetértés, még nem lesz az ítélet jogtalan. A fegyelmi bizottság tagjai – szakmájuk jeles képviselői, akik nem kötődnek klubcsapatokhoz – immár ötödik éve dolgoznak szinte változatlan felállásban. Ez alatt az öt év alatt 215 határozatot hoztak. Minden eset kapcsán azonos volt a reakció: az eltiltott csapat szerint sok, a vétlen fél szerint kevés volt a büntetés. Nyilvánvaló, hogy egy érintettnek sem tetszik az eltiltás, ennek ellenére mindössze 3 olyan eset volt, amikor sportszakmai vita követte a határozathozatalt. Ez az összes esetre vetítve alig több mint 1 százalék. Egyébként arról beszélni, hogy a klubok kommunikációs nyomása alapján hoznak ítéleteket, már csak azért is megmosolyogtató, mert például a fegyelmi bizottság egyik tagja, Joel Hansson svéd nemzetiségű, aki egy szót sem tud magyarul, tehát még ha akarna, akkor sem tudna Facebook-kommenteket olvasgatni.

Nem lehetne transzparensebb módon ítélkezni?

– Minden esetben meglehetősen hosszú érveléssel alátámasztott ítéletek születnek, amelyek ráadásul publikusak, csakúgy, mint a kikockázott videófelvételek. A nagyobb büntetési tételű ítéleteknél és a rájátszás mérkőzéseihez kapcsolódó eltiltások esetében folyamatosan véleményeztetjük a fegyelmi bizottság döntéseit több külföldi liga -  USA-(AHL,NAHL) svájci (NLA), osztrák (ICE liga), KHL - fegyelmi testületével. Eddig egyetlen alkalommal sem volt olyan ítélet, amivel nem értettek volna egyet. Azért tartom felháborítónak a Ferencváros és a Csíkszereda bírókat támadó viselkedését, mert pontosan tudják, hogyan működik a Fegyelmi bizottság, mégis inkább velük vagy a szövetség vezetésével próbálnak konfrontálódni, mint a saját szurkolóikkal.

Hogyan lehetne mindezen változtatni?

– A jelenlegi bizottsági munkát ellátó szakembereknél jobbakat aligha fogunk találni. Ha az érintetteknek nem tetszik az a rendszer, és az a személyi kör, amit és akiket saját maguk szavaztak meg – vagy legalábbis nem szólaltak fel ellene – akkor kiszervezhetjük a fegyelmi ügyeket valamelyik külföldi liga szakembereihez, és onnantól jelentős havi díjért tudják majd a klubok igénybe venni ezt a szolgáltatást. Bécsi vagy zürichi szakembereket már aligha vádolhatnának azzal, hogy közösségi nyomásra cselekszenek. Remélem, a klubjaink készen állnak a többletköltségek finanszírozására..

– Nem szürreális a gondolat, hogy külföldön döntsenek magyar fegyelmi ügyekben? Ez azt jelentené, hogy az Erste Liga fegyelmi bizottságát feloszlatják?

– Egyáltalán nem. Ezen a területen gyakori az együttműködés az egyes országok között, több külföldi szövetségben is vannak más országbeli FB-tagok. Ez esetben egy szabad szemmel is jól átható összegért nálunk mindenki az lenne. A mieink meg külföldre dolgoznának. Nemzetközi szinten nem rossz a fegyelmi ügyekben jártas szakembereink megítélése. Gebei Péter például jelenleg is több külföldi fegyelmi bizottság tagja, mint ahogy Joel Hansson is. Számomra inkább az a szürreális, hogy egy vesztes mérkőzés, vagy eltiltás után teljes mértékben hiányzik az önreflexió az érintettektől. Mintha a fegyelmi bizottság okozta volna a sérülést, vagy a tagjai szabálytalankodtak volna. Az ilyen típusú magatartás előre felhatalmazást ad a játékosoknak, hogy bármit megtehetnek, mert a klub a felelősséget végül úgysem rájuk fogja terhelni, hanem valaki másra.

– Lesznek az ügynek további következményei?

– Igen. Az MJSZ nem engedheti meg, hogy néhány ember – köztük sportvezetők – felelőtlen viselkedése romba döntse az Erste Liga és általában a magyar jégkorong nimbuszát. Több szponzori szerződésünk is lejárat előtt áll, illetve újakkal is tárgyalunk új együttműködésekről. Egyértelmű visszajelzés, hogy a jégkorongos közeg pozitív hangulata, a folyamatosan épülő családbarát imidzs és a balhémentesség a legfontosabb erényeink közé tartozik. Ha ezeket az alapokat elveszítjük, akkor a magyar bázisú nemzetközi bajnokság létjogosultsága és anyagi biztonsága is megkérdőjeleződik, és az egész sportág megítélése gyógyíthatatlan sérüléseket szenved. Ezért az Erste Liga és szponzorai reputációjának védelme érdekében a szükséges eljárást meg fogjuk indítani az érintett klubokkal szemben.