A hét játékosa: Hetényi Zoltán

2019.10.17. 11:00 |

A DEAC mindkét mérkőzését megnyerte az előző játékhéten. A sikerekhez fontos védésekkel járult hozzá Hetényi Zoltán, aki ráadásul a Titánok ellen nem kapott gólt, így ő lett a hét legjobbja.

Hetényi Zoltán Budapesten született 1988-ban, de Dunaújvárosban nevelkedett, és végigjárta a ranglétrát a klubnál. Két évet játszott a Ferencvárosban, aztán Fehérváron lett profi. 2011-ben Finnországba költözött, a Jokerit igazolta le, játszott az első osztályban és kölcsönben a Kiekko-Vantaa csapatában a második vonalban is. Egy év után meghívták a Nashville Predators táborába, de aztán az ECHL-ben töltötte a szezont. Visszatért Finnországba, a Tappara és kölcsönben a Leki kapuját védte. A 2013-2014-es idényben hazatért, és Fehérvárra írt alá, ahol egészen 2017-ig szerepelt. Aztán visszatért Észak-Amerikába, a Knoxville-lel az SHPL-ben játszott, de az ECHL-be is felhívták. Tavaly a nyáron ismét Magyarországot választotta, és a DEAC-hoz szerződött, amellyel az Erste Liga elődöntőjéig menetelt. Megkapta az előző idény legjobb kapusának járó Vedres Mátyás díjat.

Az U18-as és az U20-as válogatottban is szerepelt, a felnőttek között a 2006-2007-es idényben mutatkozott be. Részese volt a szapporói csodának. Összesen hat világbajnokságon szerepelt, ezek közül mindkét A csoportoson.

Az előző idényhez hasonlóan idén is fontos támasza a DEAC-nak Hetényi Zoltán. Eddig 93,5 százalékos hatékonysággal véd.

A legutóbbi három meccsét megnyerte a DEAC, ráadásul kétszer nem kapott gólt. Min kellett változtatni a szezon korábbi részéhez képest?

A kapu előtti védekezést sikerült megoldanunk. A kipattanókra odaértek a hátvédeink vagy a center, és rendre sikerült felszabadítani vagy kivinni a harmadból a korongot. A jó védekezés fontos, hiszen csak azzal lehet meccseket nyerni. Most jöttek a jó blokkok, amikor kellett, szerencsére a csapatjáték megoldódott.

A csíkszeredai győzelem fordulópont volt?

Mi nem így álltunk hozzá, egyszerűen csak próbáltunk győzni a Sportklub ellen, hiszen fontos volt a számunkra. Előtte négyszer kikaptunk, és bár Brassóban már alakult a játék képe, vesztesen hagytuk el a jeget. A Csíkszereda ellen aztán összejött minden. Az egy más kaliberű csapat, nagyon jó játékosokkal, de nekünk szerencsénk volt, lehet, hogy így volt megírva. Nem sűrűn fordul elő, hogy az első két harmadban nem születik gól, utána lőttünk egyet, másfél percen belül a másodikat is, ez pedig megnyugtatott minket, így tudtunk nyerni. Fontos a védekező zóna és a lehetőségekkel élni kell - ebből kell építkeznünk.

Lendületet adott az a siker?

Lehet így fogalmazni, de nem úgy állunk hozzá, hogy előtte mi történt, nem hasonlítgatunk, hanem az adott ellenfélre figyelünk, és ha mindenki elvégzi a feladatát, akkor lehetünk sikeresek.

Az utóbbi héten nyert a DEAC kevés és sok lőtt góllal is. Ez is csapat erejét mutatja?

Ilyen a sport, nehéz mindig ugyanazon a szinten teljesíteni. De ez az életünk része, ezért szeretjük. Próbáljuk kisegíteni egymást. Volt, amikor a védekező szekciónak ment jól, és a hősies játék mellett betaláltunk, így nyertünk. Ha esetleg mégsem voltunk stabilbak, akkor a csatárok segítettek ki. Ez egy szerencsés felállás. Hosszú távú következéseket azonban még nem kell levonni. Szeretnénk bejutni a rájátszásba, addig pedig minden meccsen a lehető legjobb teljesítményt nyújtani. Meglátjuk, mire lesz elég.

Egy hónap már eltelt a bajnokságból. Igaznak bizonyultak a várakozások, hogy kiegyensúlyozott lesz a mezőny?

A sportban amúgy sem lehet lenézni senkit, mert azt csúnyán megbüntetik, de valóban látszik minden csapat előrelépése. Nekünk, játékosoknak az a fontos, hogy minden meccs kiélezett legyen, mert akkor lehet fejlődni, a fiataloknak továbblépni. Örülök, hogy a magyar liga is fejlődik, és nversenyhelyzetre kényszeríti az ide érkező légiósokat. Egyre jobb és jobb csapatok vannak, és az is szép és örömteli, hogy némely együttes a fiatalokra alapoz, hiszen a felnőttválogatott számára fontos a kemény utánpótlásbázis. Ők a felnőttek ellen mutathatják meg igazán, hogy mire képesek. Így lehet építkezni.

A keretben nagy változások történtek a nyáron. Neked kapusként mennyi idő kell, hogy az előtted lévőkkel összeszokj?

Az öcsémet sajnálom, hogy nincs már a csapatban, szoros köztünk a családi kötelék. Ugyanúgy figyelem a meccseit, drukkolok neki, hogy győzzenek és ő is jól szerepeljen. Ilyen a sport. Debrecenben szimpatikus csapat jött össze a nyáron, mindenki jól áll hozzá az edzésekhez, a meccsekhez. Jó közösség alakult ki. Fontos, hogy az ember jó kedvvel menjen az edzésre. Nem ex-NHL-es játékosokat igazoltunk, de olyanokat, akik a csapat profiljába illenek, a tehetségükkel és munkamoráljukkal előre tudnak minket vinni.

Testvéred, Péter a Vasasban játszik. Idén egyszer már találkoztatok, akkor a DEAC győzött. Milyen volt ellenfélként szembe nézni?

Ha találkozunk, akkor a kezdés előtt beszélünk pár szót, de a meccs már más dolog, mind a ketten nyerni akarunk. Ha esetleg gólt szerez, akkor nem leszek rá mérges. Ha viszont kapura lő, ugyanúgy ki akarom védeni a lövését, és mondani neki: Petikém, ez kevés lesz, többet kellene edzeni. Hiányzik, hiszen mindig együtt melegítettünk be, együtt edzettünk. Most külön csináljuk ugyanezt.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi-, és Környezetgazdálkodási Karán tanulsz. Milyen ez a fél év?

Csütörtök reggel pont növénytermesztéstan vizsgám van, legalább négyesnek kell lennie. Összességében a tanulás nagy motiváció, feltölt és erőt ad. Ha esetleg a jégen nem megy, bemegyek az egyetemre tanulni, kiszellőztetem a fejem, másra figyelek kicsit, és másnap megújulva vissza tudok találni a régi énemhez a pályán is. Fontos, hogy az iskolapadban is lehet pallérozódni, ott is vannak célok, amiket el lehet érni. Plusz sikerélmény ér, csak nem a jégen, hanem az indexben. Kedvelem a tanárokat, a csoporttársakat, jó bejárni az órákra. Már másodéves vagyok, már tudom, hogy merre vannak a tantermek. Tavaly előfordult még, hogy csak kóvályogtam. Több fronton kell helytállni, de ez jó dolog. Vannak olyan példaképeim a sportból - vízilabdázók, öttusaázók –, akik olimpiai sportágban érnek el komoly eredményeket, miközben a második diplomát csinálják. Ha nekik így megy, akkor lehet, hogy nekem is. Ez is plusz erőt adott ahhoz, hogy a sportot és a tanulást összeegyeztessem.

Te pedig a fiatalok előtt vagy példakép. Mennyire tudod segíteni a klubnál lévő kapusok fejlődését?

Debrecen nem egy hokiváros, de sok kisgyerek játszik itt. Sokszor előfordult, hogy edzés előtt vagy után egyből odajöttek, értelmes és határozott kérdéseket tettek fel – ez az érdeklődés és szeretet erőt ad és jólesik. Ami az idősebbeket illeti, Gönczi Lalinak és a többieknek is mondom, ha bármilyen kérdésük vagy kérésük van, szóljanak, szívesen segítek bármiben. Ha külföldre akarnának menni, és tanácsra van szükség, vagy más egyéb ügyben is fordulhatnak hozzám. Az utánpótlásnak jónak kell lennie, hogy a nemzeti válogatott újra A csoportos legyen. Ez a játékosok mentalitásán is múlik, meg azon, hogy a tapasztalatot, őszinteséget átadják nekik.